Kína, a titokzatos, varázslatos Kína a XIX-XX. század erős 77 évét öleli fel a történet (1862-1939), amely Barackvirág, Jáde és Gyöngy választásait járja körül. Az asszonyok a vagyonos Felix Lo családjába tartoznak, ahol ópiumpipák fedik el a valóságot, első és másodfeleségek gyűrik egymás idegeit, élnek és halnak tradíciók szerint. Értékes fiúgyermekek és értéktelen lányszülöttek okoznak vigasságot vagy fejfájást a családfőnek, mígnem az egyik lány szembefordul a hagyományokkal, és engedetlenségével beszerez magának egy félig kínai, félig európai fiúcsecsemőt. Természetesen mennie kell a háztól. Az asszony egész élete arról szól, hogyan emelkedjenek ki a nyomorból és tartsák fejüket a víz felett. Amikor jobbra fordul sorsuk, akarva-akaratlanul belekerülnek a huszadik század baljós sodrásába.

Naomi Lane Babson könyve, a Holnapok, nem mai gyermek, Magyarországon roppant sikeres műnek számított az 1940-es évek elején - nem elfelejteni, már javában dúlt a II. világháború! - és ennek ellenére rövid időn belül öt kiadást ért meg, szerették az olvasók. További érdekesség, hogy Szerb Antal értő kezekkel nyúlt a fordításhoz, mai napig is dicsérhetjük eszét és tehetségét, ha belelapozunk a műbe. Akkoriban a könyv Szegény kis barackvirág címet viselte.

A történet családregény, annak minden jellemzőjével. A kezdetekkor találkozhatunk több kínai szokással is (fiú-lányszülöttek közötti markáns különbségek, módosabb családok kislányai lábainak elkötözése, a családfő mindenhatósága, az ágyasok-feleségek és a hozzájuk tartozó szolgálók hadának versengése a családfő figyelméért), a kötet másik részében pedig képet kap az olvasó a japán-kínai háborúról, majd a kommunizmus megjelenését követő zűrzavarról, amely felborítja az évezredes nemi és társadalmi szerepeket.

A történet középpontjában Félix Lo áll, a félvér kisfiú, kínai és európai származásával. Felnőttként sincs egyszerű dolga, tipródik a kínai hagyományok és a modern nyugati szemlélet között, és ahogy ő maga is félvér, így a megoldásai is öszvér jelleget kapnak. Lázadó édesanyja eleve determinálja elgondolásait, látásmódja nyitottabbá válik a konzervatív értékeket vallókéhoz képest, de a konvenciók ugyanúgy kötik őt, mintha hagyományos nevelést kapott volna. Döntéseiben legalábbis ez utóbbit lehet tetten érni, leánygyermekeit például taníttatja ugyan, de továbbra azt vallja, hogy a fiúgyermek az igazi, a lányok célja csak a házasság lehet. A lányok esetében azonban kiszabadul a szellem a palackból, életükben értelemszerűen fordulnak elő nyugati férfiak, és előfordul az a hallatlan eset is, hogy politikai szempontból mást mernek gondolni, mint az apjuk, aminek hangot is adnak. A világ megváltozott, és benne változtak maguk a szereplők is hozzáállásban, életmódban; a társadalmi szerepekben óhatatlanul megjelennek a generációs különbségek, de már nemcsak szóban, hanem tettekben is. Hiszen régen kit érdekelt, hogy a család nőtagjai mit gondolnak, a gondolat materializálódása elképzelhetetlen volt, ám a változások okozta légkörben egy családfőnek már oda kellett figyelni erre is. Keleti gondolkozás, nyugati behatások, érzékeny cselekményvezetés, jó dramaturgia és Szerb Antal mesés fordítása: mit akarhatunk olvasóként még a regénytől?

Ami még érdekelhet