Saját utakon

Tizenöt vagány nő igaz története három évszázadból - ez a lényege Mörk Leonóra Saját utakon című regényének. Lánynak születtek, de pályafutásuk során szóba sem jöhetett, hogy koruk női lehetőségeinek szűkösségével beérjék. A szereplők valós, korábbi századokban élt lányok, asszonyok, akik emelt fővel, saját útjukon jártak olyan korokban, amikor nőknek férfidolgok után érdeklődni legjobb esetben is megmosolyogtató igyekezet, de még inkább megvetés vagy gúny tárgya volt.


KÖNYVAJÁNLÓ
SAJÁT UTAKON

Szerző: Mörk Leonóra
Kiadó: Jaffa Kiadó

Saját utakon járni ma is elég rögös, pedig nőként elvileg sokkal több lehetőség kínálkozik önmagunk kibontakoztatására, mint teszem azt az 1500-as évektől az 1800-as évekig, akkor elképzelhetjük, mennyire nehéz lehetett akkoriban. Tizenöt nő portréja bontakozik ki a Mörk Leonóra által írt lapokon. Regényesen megírt információkat oszt meg az olvasókkal, milyen stációkon kellett keresztül mennie az elmúlt századokban az olyan lányoknak, asszonyoknak, akik nem voltak hajlandók beállni a sorba. Lehetőleg semmilyen sorba, amely azt hirdette magáról, hogy a nő gyenge, butuska és tudatlan, ami pontosan jól is van így. Céljaik elérése érdekében megalkudtak a körülményekkel: ha kellett függöny mögött rejtőzve hallgattak egyetemi előadásokat, tűrték a férfiak gúnykacajait, és a sorozatos gyermekszülés sem tudta őket megállítani vagy feladásra kényszeríteni ügyük mellől. Saját utakon jártak, és nem kértek bocsánatot létezésükért vagy eredményorientált meggyőződésükért.

Tudtad például, hogy a reformáció napjainkban esetleg sehol nem lenne annak korabeli topmenedzsere, Katharina von Bora, Luther felesége nélkül? (Igen, hallom, hogy volt református tábori püspök ismerősöm felhördül a kijelentésre:) Ő tuti, nem így tudja, nem így vallja.) Mindenesetre a család és a karrier egyidejű menedzselésének buktatói egyáltalán nem újkeletű problémák, legfeljebb kevesebben foglalkoztak saját képességük kibontakoztatásával. Mondjuk, jómagam a harmincas éveimben különösebb megfontolás nélkül kárhoztattam azokat a nőket, asszonyokat, akik elérték, hogy nőként a XX-XXI. században én is családfenntartó és dolgozó asszony lehessek: valahogy sokkal jobban élveztem volna eltartatni magam és finoman végighúzni az ujjam a komód tetején, hogy Julcsa, szerintem ez még poros. Igen, tudom, hogy előbbi mondatom ezer sebből vérzik, de na: amikor megpusztultam egyszerre karriert építeni, csupasz fenékkel lakást berendezni, gyereket nevelni és tanulni munka mellett, akkor a fenti pörgés helyett nagyon el tudtam volna képzelni magam XIX. századi budai úriasszonynak. (Mindenki másra vágyik, ugyebár.)

Lássuk, kikről szól a történet!

KATHARINA VON BORA

Ahogy feljebb már írtam, a reformáció topmenedzsere, Luther felesége, harmonikus házasságban töltötték életüket. A férfi a reformáció népszerűsítésén tevékenykedett, addig Katharina a népes családot gardírozta és előteremtette a szükséges pénzügyi feltételeket (!).

ANNA MELANCHTHON 

Szomorú sorsa ellenére komoly tudásra tett szert az apjától, aki a kor elvárásai ellenére nagyon is kivette részét csecsemő és gyerekgondozásból. A felvilágosult apa azonban az akkor már írni, olvasni tudó, latinul is író-olvasó lányát férjhez adta, ráadásul egy rosszul megválasztott emberhez, amivel a lány sorsa megpecsételődött. 

ANNA MARIA VAN SCHURMAN

Európa legokosabb nője, már 4 évesen olvasott, később 14 nyelven beszélt, az első nő volt, aki egyetemre járhatott, még ha paravánok mögé is kellett rejtőznie az előadások során.

JUDITH LEYSTER

Tehetséges festőnő, természetes bájjal. Neméből ő lett az első mesterfestő, saját stúdióval, tanítványokkal.

MARIA SIBYLLA MERIAN

Az egyik legkorábbi zoológus, akinek legkorábbi festménye 13 éves korából maradt fenn. Az első volt, aki megfigyeléseit nem preparátumokon végezte, hanem élő közegben. Műveiben pompázatos virág, lepke és rovarképek találhatók, ami megfigyelhető e könyvnek a borítóján is. Tehetsége kibontakozásában támogató környezetének nagy szerepe volt.

MÁRIA LUJZA hessen-kasseli őrgrófnő

Az akkori Hollandia legbefolyásosabb asszonya, kétszer irányította az államot régensként (még ha akarata ellenére, akkor is). Alattvalói  kedvelték, Marijke Meu (Marika néni) becenévvel emlegették. 

A MONTPELLIER - I RÉZROZSDAKÉSZÍTŐ NŐK

Anyagi függetlenségük érdekében összezártak és őrizték a rézrozsda készítés technikájának titkát, jelentős jövedelemre szert téve ezzel.

ANNA CONSTANTIA VON BROCKDORFF, COSEL GRÓFNŐ

Kegyencnőnek lenni nem életbiztosítás, Erős Ágost kitartottjának meg pláne nem. Élete rövidebb része nagy kiugrásról szólt, majd bukása után hosszú időt töltött száműzetésben, elnyerve a legnagyobb vesztes címet. 

ANNA MAGDALENA BACH

Egy szép szerelem, szakmai támogatás és 13 gyermek - ez a Bach házaspár irigyelt története dióhéjban. Nagyon szép történet. 

ANNA AMÁLIA POROSZ HERCEGNŐ

A zenetörténetben általa maradtak fenn értékes Bach-kották. Anna zenei tehetsége kimagasló volt, de hányattatott sorsa miatt nem tudta a maga teljességében kibontakoztatni. Nem volt szerencséje az életben, se családja, se szerelmi kapcsolata sem volt szerencsés. Orgonája nemrégen került egy berlini templomba.

JOHANNA SCHOPENHAUER

A korabeli Weimar férfiak irányította világában ő volt a legbefolyásosabb nő, irodalmi szalonjában a kor neves emberi forogtak. Okos és empatikus létére szembe mert menni a hagyományokkal, és saját nevén publikált. 

HENRIETTE DOROTHEA WILD

Házassága révén tulajdonképpen egy testvérpárt kapott férjül, bármilyen furcsán hangozzék is, a Grimm-testvéreket. Furcsán jött létre a frigy, de azt is megtudhatjuk, milyen szerepe volt az asszonynak a Holle anyó, A hat hattyú vagy Rigócsőr király című mesék keletkezésében.

MARY SHELLEY

Az első Frankenstein történet, aminek eredete homályba vész, mégis köze lehet Mary Shelley nevéhez. A horrorműfaj megteremtésén túl az életformája, a szabadszellemű társaság, ami szembe ment társadalma minden konvenciójával, amiben élt és alkotott, is említésre méltó.

MARGARET ANN BULKLEY/JAMES BARRY

Egy nő, aki férfinek adja ki magát - a legbizarrabb történetről van szó: James Barry elismert katonaorvos, lánykori nevén Margaret Ann Bulkley. A brit orvos titka csak a halála után lepleződött le. 

ANNE BRONTE

Kevesen ismerik, ő a méltatlanul mellőzött Brontë lány, aki írásai minősége szerint sokkal nagyobb realitással adta át történeti lényegét az olvasóknak.

Tizenöt vagány nő igaz története három évszázadból - ez a lényege Mörk Leonóra Saját utakon című regényének. Lánynak születtek, de pályafutásuk során szóba sem jöhetett, hogy koruk női lehetőségeinek szűkösségével beérjék. A szereplők valós, korábbi századokban élt lányok, asszonyok, akik emelt fővel, saját útjukon jártak olyan korokban, amikor nőknek férfidolgok után érdeklődni legjobb esetben is megmosolyogtató igyekezet, de még inkább megvetés vagy gúny tárgya volt.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

Lánynak ​születtek, de meg sem fordult a fejükben, hogy emiatt be kellene érniük a fiúkénál szűkebbre szabott lehetőségekkel. Ha kellett, elfogadták, hogy csak függöny mögé rejtve vehetnek részt az egyetemi előadásokon, hogy kigúnyolják őket a férfiak, hogy álruhába kell bújniuk, hogy megállás nélkül gyereket várnak, mégsem tévesztették szem elől a céljukat. Nem mindig jártak sikerrel, de soha nem adták fel. Tanítottak, írtak, festettek, muzsikáltak, gyógyítottak, dolgoztak. Valóban a saját útjukon jártak, rendíthetetlenül és bocsánatkérés nélkül.
A kötet lapjain tizenöt nő portréja bontakozik ki, az 1500-as évek elejétől az 1800-as évek közepéig. Olyan személyiségeké, mint Katharina von Bora, Luther felesége és a reformáció legtehetségesebb topmenedzsere; Anna Maria van Schurmann, a 17. századi Európa legokosabb asszonya; Maria Sibylla Merian, a rovartan tudományának megalapozója és lélegzetelállító illusztrációk alkotója; Johanna Schopenhauer, az első sikeres hivatásos írónő; a nőként született, de férfiként meghalt James Barry, a világtörténelem legelső transznemű orvosa,; vagy épp a rézrozsdazöld festéket termelő montpellier-i nők, akik a 18. században felszámolták a két nem fizetése közötti bérszakadékot.
Mörk Leonóra a tőle megszokott módon most is fordulatos kultúrtörténeti utazásra hív, ám ezúttal kitalált alakok helyett valós múltbeli személyiségekkel.


Mörk Leonóra magyar újságíró, író, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. 

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

Köszönjük, Jaffa Kiadó!

Kövess bennünket Facebookon!

A képek Mörk Leonóra és a Jaffa Kiadó oldalairól származnak.

Termékadatok
Cím: Saját utakon
Szerző: Mörk Leonóra
Kiadó: Jaffa Kiadó
Oldalak száma: 280
Megjelenés: 2024. június 06.
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789634758815
Méret: 200 mm x 140 mm x 20 mm
Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes