Az utolsó utópia bukásának története

Két világ határán a szabadságot életekkel fizetik. 2190-ben (marsi idő szerint negyvenben) egy űrhajó száguld a kapitalista társadalmi berendezkedésű Földről a kommunista Mars felé, fedélzetén földi küldöttséggel, és a Földről visszatérő marsiakkal. A sci-fibe ágyazott utópisztikus történet ezernyi izgalmas lehetőséget kínál az olvasónak a szórakozásra, de az elgondolkodásra is. Társadalmi feszültségek, az egyén választási lehetőségei és az emberiség távlati jövője, a műben mind-mind kontextusba kerülnek. 


KÖNYVAJÁNLÓ
HAZATÉRÉS

Szerző: Hao Csing-Fang
Fordító: Benkő Ferenc
Kiadó: Európa Kiadó

Hao Csing-Fang Hazatérés című regénye sci-fibe ágyazott utópia. Három csapat tart a Mars bolygó felé a földről, kettő hazatér, egy pedig a Földet képviseli.

A két marsi különítményből az egyik laza derűvel tartott hazafelé, ami nem is csoda, hiszen teljesítették küldetésüket - jelenleg nem törődtek a formaságokkal, zártkörű társalgásokat folytattak a Földön átélt különös és ostobának tartott élményeikről, meg az ínyenc ételekről, amiket elfogyasztottak a bolygón. A másik csapat egyáltalán nem fogta vissza magát, több hónapos évadzáró bulit tartott. Mind a húszan tizenhárom éves korukban kerültek el a Mars bolygóról, az elmúlt öt évben szinte testvérekként bántak egymással. A Földön eljutottak a bolygó minden szegletébe, így a több hónapos hazaút példátlan találkozónak számított: ettek-ittak, viccelődtek, ünnepelték az ifjúságukat, flörtöltek daloltak. 

A földi küldöttség viszont egészen másként viselkedett, hiszen alig alig ismerték egymást, a bolygó különböző szegleteiből érkeztek a hajóra: ismert politikusok, híres tudósok, iparmágnások és népszerű média sztárok alkották a csoportot. Voltak közöttük, akik megszokták az állandó figyelmet, de éppen ezért paranoiásan óvták is saját értékeiket és magánéletüket. A társaságban egy filmes is helyet kapott, akinek az a dolga, hogy egy dokumentumfilmben feltérképezze a Mars valódi arcát. A küldöttség valódi célja az, hogy a Mars legfontosabb árucikkét, bizonyos technikai tudást megszerezzék, zárójelben megjegyezve, ezért sokan akár ölni is képesek lettek volna. A Földön ugyanis a 22. századra oda lett minden nemesség, már senkit sem érdekeltek magasztos elvek, az eszményi élet látványosan satnyult, a nézőpont elvesztette morális szempontjait: kiüresedett, elértéktelenedett a civilizációjuk, mivel a társadalmi-gazdasági berendezésekből hiányoztak a fennköltebb elvek. A fogyasztás nyers sikeressé tételének az egyenlőtlenség az alapja. Bolygójuk jelentős válságban szenvedett és a marsi technológiák átadásától várt fellendülést. A Föld egyfajta kapitalista menyország, él és prosperál, de gyakorlatilag húszmilliárd kényszervállalkozó birodalma, mert másként arrafelé nem lehetséges a megélhetést biztosítani. A Mars ezzel ellentétben egyfajta vonakodó kommunizmus, ahol a nagyon is szűkös erőforrásokat szigorú ellenőrzés után osztják szét, kinek-kinek elvégzett munkája után járó mennyiséget, amely mennyiség függ az illető státuszától. A Marson mindenki azért teper, hogy minél több juthasson neki, de az előmenetel egyáltalán nem jár és nem gyakran vizsgálják felül, hogy mi mennyire elég.

És hogy a Marssal mi a baj? Az, hogy a diktatórikus berendezkedésnek köszönhetően a benne élők nem tarthatják rossznak a mindenkinek kötelező jelleggel előírt, előre elrendelt életet leélni, a választás jogosságának vitatása, illetőleg a választás megtagadása pedig főben járó bűnök. A Mars egyfajta csendes kommunizmus, ahol a szigorúan ellenőrzött – és nagyon is véges – erőforrásokból mindenki megkapja, ami illeti, és azon dolgozik, hogy ezen források összegét gyarapítsa. 

Mindkét világ alapja túl van tolva: a földi nagyon kapitalizmus és a marsi nagyon szocializmus-kommunizmus, amik - valljuk be - ugyanolyan károsak az egyénre. A Föld sokmilliárdnyi kényszervállalkozó otthona, a Mars pedig a fene nagy közösségért való dolgozásban, az egyenlőség hajszolásában pont azt szikrát veszti el, ami motiváló erő lehetne a továbblépésre.

Hao Csing-Fang Hazatérés című prózája egyaránt érinti a filozófiát, a társadalmi folyamatokat és a politikát: társadalmi sci-fibe ágyazott utópia, amely az egyén és annak társadalmi vonatkozásaiban tekinti át a lehetőségeket a boldogulásra. Két bolygó - a Föld és a Mars - lakott univerzumnak számít, az emberek a Földről rajzottak ki a Marsra, de fejlődésük más és más irányban történt meg, bizonyos konfliktusok - konkrétan háborúk - után alig-alig van közöttük kommunikáció. 

A két világ lakói feltételezésekbe bocsátkoznak egymás életét, lehetőségeit és gondolatait illetően, amiknek teljesen természetesen alapos félreértések lesznek a következményei. Hogy ezek ne okozzanak végzetes hibákat, a Marsról egy csapat diákot küldenek a Földre, majd öt év után visszahívják őket - a történet magva tulajdonképpen az, hogyan tudnak visszailleszkedni a marsi társadalomba - a válasz pedig az, hogy nehezen vagy sehogy. A miértek, a jobbító szándék a más politikai-társadalmi-gazdasági berendezkedések ismeretében lehetetlenné teszi számukra, hogy csendben maradjanak, vagy ne kárhoztassanak olyan megoldásokat, amelyeknek előre látják a hátulütőit.

Filozofikus hangvételű társadalmi sci-fi, ami bár a politikát választja témájául, mégis inkább az egyénről és annak a társadalomban elfoglalt helyéről szól. Adott két bolygó, amely közt a kommunikáció a minimálisra szorítkozik. A Föld - kapitalizmus, Mars - kommunizmus, e kettő pedig sosem jött ki jól egymással. A két világ lakói tökéletesen és kölcsönösen félreismerik egymást, egészen addig, amíg egy csapat diákot el nem küldenek a Marsról a Földre, majd öt évvel később haza nem hívják őket. A történet lényegében azt meséli el, hogyan próbálnak e fiatalok visszailleszkedni a Mars szabályai közé.

A történet moralizál, keresi a tökéletes ideológiát, annak reménye nélkül, hogy megtalálná. Realistán festi le az elvek összeütközését és következményeit az egyén életében, a kutakodás pedig a marsi világról való hiányos tudásukat is tükrözi, aminek fényében hiába szeretnék, hogy a Mars társadalmi-politikai berendezkedése kerüljön ki győztesen. Az egyenlőség itt is csak papíron tökéletes, a gyakorlatban megbukik az écca.

A mű első harmada mozgalmas, eseménydús, majd melankóliába zuhan, ahogy a marsi főhősök kiutakat keresnek és cselekvési terveket kovácsolnak, miközben azt érzik, hogy lekötött kézzel kell bokszmeccset nyerniük. Rettenetesen nehéz dolguk van, a mit lehet és a mit érdemes a közjóért cselekedni már egyáltalán nem egyértelmű és gyakran nem is választás kérdése. Az elvek megbuknak a gyakorlati megfontolásokon, amit törvényszerűen követ a kiábrándulás. Aki asszertív gondolkodásra képes, és megérti mindegyik felet, azt érzi, hogy jószívvel egyik oldalhoz sem tudna csatlakozni.

Szerintem olvassátok! Link behúzva, 02-25

Fülszöveg

Földi ​időszámítás szerint 2190-et, marsi szerint 40-et írunk. Negyven éve ért véget a harminc évig tartó háború a húszmilliárd lakosú Föld és a húszmilliós Mars között. Az utóbbiak győzelmével, akik elszakítva a köldökzsinórt, kikiáltották a független Marsi Köztársaságot, és üvegkupolák védelme alatt létrehozták a tudás szabad megosztásán alapuló, technológiai vívmányok garmadájával büszkélkedő városállamukat. A két bolygó közti egyetlen kapocs évtizedekig csupán egy oda-vissza ingázó űrhajó, fáradhatatlan diplomáciai küldetéssel.

Ezen a hajón érkezik haza a Marsra egy csapat tizennyolc éves fiatal, akik a kettészakadt, más-más fejlődési utat bejáró emberi társadalmak közti enyhülési folyamat részeként öt évet töltöttek az ellenséges Földön, tapasztalatszerzés céljából. Visszatérve azonban egész más szemmel néznek már marsi kolóniájukra, nem találják a helyüket, két világ között rekedve érzik magukat, és többen közülük készek kirobbantani egy forradalmat. Semmit nem sejtve arról, hogy küszöbön áll egy újabb bolygóközi háború!

Hao Csing-fang lenyűgözően szárnyaló fantáziájú, nagyszabású utópiája nemcsak a közeljövő marsi kristályvárosába kalauzol el bennünket, de a jelen társadalmi feszültségeiről sem feledkezik meg szólni, mind az egyén választási lehetőségei, mind az egész emberiség történelmi távlatai szempontjából.


Hao Jingfang (郝景芳, pinyin hangsúlyjelekkel: Hǎo Jǐngfāng, népszerű magyar átírással: Hao Csing-Fang) (Tianjin, 1984) fizikából diplomázott, majd közgazdaságtanból szerzett doktorátust. Egy pekingi kormányzati fejlesztési-kutatási alapítványnál dolgozik közgazdasági kutatóként.

Összecsukható Peking című novellájával 2016-ban kiérdemelte a rangos Hugo-díjat, melyet kínai sci-fi-szerzőnőként először vehetett át. Emellett írásait Galaxis- és Nebula-díjjal is jutalmazták. A 2020-ban megjelent Hazatérés című első regénye az Arthur C. Clark-díj jelöltjeinek rövidlistáján szerepelt 2021-ben.
Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel beszerezheted!

Köszönjük, Európa Kiadó!

Kövess bennünket Facebookon!

A képek a kiadó oldalairól származnak.

Termékadatok
Cím: Hazatérés
Eredeti cím: VAGABONDS
Szerző: Hao Csing-Fang
Kiadó: Európa Kiadó
Oldalak száma: 520
Megjelenés: 2024. március 21.
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789635047529
Méret: 230 mm x 152 mm x 4 mm
Share:

Megjegyzés küldése

Designed by OddThemes | Distributed by Blogger Themes