Kínának jogában áll Magyarországot egyedül is megvédenie, szól a hivatalos nyilatkozat a hatalmas ország arra jogosult személyétől. Mielőtt mindenki beparázik, a mű 1908-ban jelent meg, akármilyen (mai) pikáns áthallásokat is igyekszünk elhessegetni a címmel kapcsolatban.
KÖNYVAJÁNLÓÚJ KORSZAK
Szerző: Biheguan ZhurenFordító: Tokaji ZsoltKiadó: Multiverzum Kiadó
A mű első lapjain, dacára a kínai írónak, a magyar parlament épülete látható, ahol szemmel kivehetően valamiféle zavargások folynak éppen. Kína alkotmányos monarchia, a mű 1908-ban jelent meg, és cselekménye 1999-ben játszódik. Magyarországon is királyság az államforma, amelyért Kína és a Nyugat hatalmas katonai potenciállal harcol. Történt ugyanis, hogy Kína új időszámítást vezetett be (sárga időszámítást, jelentsen ez bármit is), és felszólította szimpatizánsait az ahhoz való csatlakozásra. Ez nyilvánvalóan csípte a "fehér" Nyugat szemét, ezért Hollandiában összehívtak egy úgynevezett Világbéke Konferenciát, hogy megvitassák, milyen álláspontot alakítsanak ki az üggyel kapcsolatban, plusz közösen tiltakozzanak Kína módszerei ellen.
Idézet a könyvből
A bibi, hogy a világ öt kontinensének országai közül csupán az európai Magyarország, Afrika fekete fajú köztársaságai, az Európához csatolt területek, valamint az a két új köztársaság, amelyet Amerikában és Ausztráliában alapítottak a kivándorolt kínai munkások leszármazottai, nem kaptak meghívást a konferenciára, mivel ezek mind sárga fajú országnak számítottak. Hogy a magyarok miért sárgák? Kérem szépen, azért, mert a hunoktól származnak. Hiába az évezredes keveredés a különféle európai országokkal, akkor is hunok, és a hunok, ugyebár... Kína felkapta a vizet, és aztán eszkalálódtak a folyamatok. Senki sem számolt a fenti intézkedés következményeivel, miszerint akár casus belli is lehet, miután Kína hivatalosan kijelentette: országának jogában áll Magyarországot egyedül is megvédenie. Na, mit szólsz?!
Idézet a könyvből
A mű a Retrofuturista Könyvek sorozatban jelent meg, immáron harmadik darabként. Van abban valami pikáns, hogy inkább Kínához kell húznunk magyar királyilag, mint a Nyugathoz. Az alternatív történelmi kitalációk miatt csak ráztam a fejemet, hogy na ne, nahát! Kína és a Dualista Német-Francia Birodalom késhegyig menő háborúja a Magyarország feletti befolyásért? Wesselényi, mint magyar király? Sárga és fehér faj harca a Kárpátok körül és a Kárpát-medencében, és a sárga van többségben? Egyáltalán, fajvédő harc? Csak kapkodja itt a fejét az olvasó, és akkor még szót sem ejtettem az 1908-ban kiötlött, 1999-re datált tudományos-fantasztikus találmányokról: léghajók, tengeralattjárók, krokodilok vontatta hajók, faodúból telefonon felhívható tengeralatti nép, naptükör általi tűzsugár, hamvasztó fénybombák, wow! Igaz, hogy mai magyar szemnek, fülnek furcsa a kínaiak által alkalmazott mindennapos nacionalizmus, és az sem segít a könnyebb befogadáson, hogy dokumentarista, száraz előadásmódban, a kínaiakra jellemző kimért távolságtartással íródott meg a regény, de na, ettől még az alapfelvetés pikáns és mindenképpen figyelemre méltó. (Egyáltalán hogy a manóba sikerült egy kínai írónak a XX. század elején Magyarországot bevonni egy regénybe? MITŐL vagyunk rokonnépek?! De tetszik amúgy az agymenés!)
A kötet végén Tokaji Zsolt magyarázata található a regénnyel kapcsolatban. Itt tesz említést arról, hogy miért gondolják Kínában azt, hogy a magyarok rokon népek a messze kelet országával, Kínával. Arról is értekezik, ki lehet az álnéven író szerző, kutatása alapján egy bizonyos Liang Qichao nevű, a XX. század elején élt államférfi áll az írás mögött. Mai mércével is belevaló sci-fi író volt, pedig akkoriban ez a kifejezés még ismeretlennek számított a kínai nyelvben. Mindenképpen érdemes végigböngészni a fordító eszmefuttatását a kötet hátterét illetően.
Szerintem olvassátok!
Fülszöveg
Ez az 1908-ban megjelent regény nem csupán azért különleges, mert egyike a legkorábbi kínai tudományos-fantasztikus műveknek, hanem azért is, mert hazánk, Magyarország kitüntetett szerepet kap benne. Az 1999-ben játszódó történetben a hun gyökerekkel bíró Magyarország súlyos konfliktusba kerül a nyugati világgal, s csak abban bízhat, hogy a rokon népek lakta Kína a segítségére siet. A kínai császár útnak indítja a világ legfejlettebb és legpusztítóbb flottáját, majd hamarosan a szárazföldön, a tengeren és a levegőben is dúl a civilizációk közötti háború. De vajon ez az olykor „csodafegyverekkel” megvívott küzdelem elhozza-e az új korszakot, és sikerül-e Kínának megvédenie Magyarországot?
Ennek a sokáig Kínában is elfeledett regénynek ez az első idegen nyelvű fordítása, amely Tokaji Zsolt sinológus, műfordító munkáját dicséri.
Multiverzum Kiadó, 2024
Fordította: Tokaji Zsolt
Szerkesztette: Tarcsa Zoltán
Felelős szerkesztő: Péczely Dóra
Borítóterv és sorozatterv: Bukodi Attila
Megjegyzés küldése