Bulcsú - egy zseniális diplomata-hadvezér, aki a tizedik század legismertebb embere volt működési területén, aki végigfenekelte-sarcolta Európa meghatározó uralkodóit és azok országait - akiről hosszú századokra szinte elfeledkezett a magyar történelem. Ki volt ő? 

KÖNYVAJÁNLÓ

BULCSÚ

Szerző: Bácsatyai Dániel

Kiadó: Corvina Kiadó

Egy diplomata-hadvezér, aki a maga korában végigfenekelte-sarcolta Európa meghatározó uralkodóit és azok országait - akiről szinte elfeledkezett a magyar történelem, és csak a két világháború közötti időszakban kezdte el méltatni a hazai történetírás. Jelentősége külföldön nagyobbnak számított, mint maga I. István király. Bulcsú vagy Vérbulcsú az utolsó olyan ismert kalandozó, aki bejárta a francia-spanyol-német-belga-svájci földeket, keleten és nyugaton egyaránt félték nevét: az akkori népek szerint ő volt a negyedik csapás a X. században.

Kál fia, Bulcsú az egyik jelentős fejedelem volt az akkori magyarok között, amikor a fejedelmi hatalom erősen meggyengülőben volt, az ő csillaga zseniális hadvezéri és diplomáciai húzásai miatt emelkedőre került. Bár nem bizonyított a 937-ben történt nagy nyugati hadikalandozásban való részvétele, de feltételezhető, hogy 942-ben lova lába belegázolt az Ibériai-félsziget vizeibe. 

A kötet főleg azért jött létre Bácsatyai Dániel közreműködésével, hogy a huszadik századi történelem értelmezése szerinti Bulcsú alakját helyére tegye a téma iránt érdeklődők számára: mi az, ami megtörtént és mi az, ami akár meg is történhetett. Korabeli források és logikai úton történő levezetések váltogatják egymást a műben, miközben a szerző higgadt, korrekt visszaemlékezésre törekszik Vérbulcsú személyével kapcsolatban. Megállapítható, hogy a magyarság első politikai vezetőinek keresztényi útra való téréseit főleg a meggyengült fejedelmi hatalom válsága kényszerítette, na meg a józan parasztész: Európa közepén, egy keresztény tengerben huzamosabb ideig nem maradhat meg a környező uralkodók felfogása szerint pogány vezető. Amikor a magyar elit azzal szembesült, hogy az adóztató és zsákmányszerző hadjáratok egyre kevesebb sikerrel kecsegtetnek, kénytelenek voltak taktikázni, és a kor egyik megkerülhetetlen hatalmaival, így főleg Bizánccal diplomáciai kötélhúzást folytatni. Nem elfelejteni, hogy Bulcsú vezért Konstantinápolyban keresztelte meg maga a konstantinápolyi pátriárka, Theophülaktosz, keresztapja pedig nem más volt, mint VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár. Talán pont ezért alázták meg annyira halálában (Ottó felakasztatta a 955. évi lechfeldi vereség után), mert a keresztény világ tetteivel való elárulása ennek fényében még súlyosabbnak tetszett a szemükben.

Ki volt hát Kál fia Bulcsú? A mű nyomon követi egyes törzsfők hadjárati attitűdjeit, forrásokból ismerhetünk meg nagyon érdekes tényeket az avarok és a magyarok kapcsolatáról - ez fontos kérdés eredetünket illetően, nem szabad elfelejteni, hogy avarok még ma is élnek keleten, ők alkotják Dagesztán legnagyobb etnikai csoportját - de ezentúl rengeteg olyan felvetést találunk a könyvben, amely a hadjáratok eszmei-társadalmi-gazdasági vonásait, túlkapásait, háttérben meghúzódó diplomáciai adok-kapokjait igyekszik korrekt odafigyeléssel feltárni.

Bácsatyai Dániel a Bulcsú című kötete végén Zárszóban fejti ki álláspontját a X. századi történelmet illetően, valamint Kronológiával és Tájékoztató irodalommal teszi hitelessé munkáját (források, forrásfordítások, összefoglaló munkák). A könyv elején és végén két illusztráció látható a XI. századi történetíró, Ióannész Szkülitzész krónikájából. A fedlapon Bulcsú konstantinápolyi megkeresztelése látható a kor bizánci notabilitásaival, a hátoldalon pedig Bulcsú felakasztása. Ami pedig előtte, utána és közte történt, az mind megtalálható eme történelmi hűségre törekedő munkában.

Szerintem olvassátok!

Kövess minket Facebookon is!

A képek a kiadó oldalairól származnak.

Termékadatok