Könyvajánló - Frédéric Gros: Engedetlenség
A gyaloglás filozófiája című bestsellere után Frédéric Gros új könyvében a politikai engedelmesség gyökereit és passzivitásunk forrásait vizsgálja. Konformitás, gazdasági kiszolgáltatottság, tekintélytisztelet, alkotmányos konszenzus – mind az alárendelődés kötelező és leküzdhetetlen válfaja lenne? Miért nehéz engedetlennek lenni még olyankor is, amikor a világ tűrhetetlen életfeltételeket szab számunkra? Mi tart minket önkéntes alávetettségben? Mikor kell a lelkiismeretünkre hallgatva ellenszegülnünk? Gros arra hív minket, hogy az engedelmességünket befelé fordítsuk, és ne tegyük kritikátlanul magunkévá azokat az állításokat, amelyek a konformizmusra ösztönző rendszerek alapját képezik. Antigoné történetét felidézve, Szókratész, Diogenész, La Boétie, Thoreau, Dosztojevszkij (és az ellenpélda Adolf Eichmann) javaslatait bemutatva rajzolja meg az elnyomástól a lázadásig tartó ívet. Rámutat arra, hogy a döntés végső soron a legszemélyesebb ügyünk, és senkire sem ruházhatjuk át a feladatot. A könyv felhívás a demokrácia kritikai szemléletére és az etikus ellenállásra.
Frédéric Gros legújabb könyve, az Engedetlenség izgalmas, provokatív és elmélkedésre ösztönző olvasmány, amely a politikai engedelmesség mélyebb összefüggéseit fedi fel. A szerző a gyaloglás filozófiai megközelítése után most a passzivitásra és a konformizmusra összpontosít, hogy megértsük, miért lépünk ki nehezen az alárendeltség kereteiből. Gros kérdései nem csupán elméletiek: arra invitálják az olvasót, hogy saját életét, döntéseit és a társadalmi normáknak való megfelelést vizsgálja meg.
A könyvben Gros arra figyelmeztet, hogy a konformizmus mögött számos tényező húzódik meg, mint például a gazdasági kiszolgáltatottság és a tekintélytisztelet. Felveti a kérdést: miért vagyunk hajlandóak elfogadni a világ által kínált tűrhetetlen életfeltételeket? Az író higgadt elemzéssel bontja le ezeket a rendszereket, lehetőséget adva az olvasónak arra, hogy elgondolkodjon a társadalmi normák és a személyes döntések összefonódásáról.
"Miként lehetséges, hogy engedelmeskednek, amikor ha összefognának, mindannyian, kollektívan, nyilvánvalóan fölényben lennének? Simone Weil megadja az első választ, amikor ezt írja: „A nép nem a számossága ellenére van alávetve, hanem a számossága miatt.” Ha a többség néma, az mindenekelőtt azért van, mert nehéz egy hangon megszólalnia; azért néma, mert közvetlenül kakofón. A tömeg megszervezése, az azonnali egyetértés egy tervvel, a közös lélegzet kivétel marad: egymás meghallásához először is el kell hallgattatni minden gyanakvást. Márpedig a szóbeszéd gyorsan terjed, és méltóságunkhoz tartozik nem hagyni, hogy szomszédunk félrevezessen. Ezzel szemben a kisszámú szerveződik, összeesküszik és összeforr. Az elit nyomban szolidáris magával."
Gros nemcsak elméleti reflexiókat kínál, hanem a klasszikus filozófia nagyjait is megidézi, mint pl. Szókratész és Thoreau. E művek segítségével bemutatja, hogyan lehetnének a lázadás és az ellenállás eszközök egy olyan világban, ami alapvetően úgy épült fel, hogy alárendeltnek érezzük magunkat. Történetek és példák révén arra tanít minket, hogy a saját értékrendünk alapján kell állást foglalnunk, nem szabad mások döntéseire támaszkodnunk.
A könyv különösen fontos aspektusa a lelkiismeret szerepe. Gros azt hangsúlyozza, hogy a személyes döntések éppúgy kötődnek a belső értékrendhez, mint a külső társadalmi nyomásokhoz. Az engedetlenség nemcsak jogi vagy politikai aktus, hanem erkölcsi feladat is, amelynek során szembesülnünk kell a saját felelősségünkkel. E mondanivaló középpontjában áll, hogy a demokrácia igazi működéséhez elengedhetetlen a kritikai gondolkodás és a diszkrét ellenállás.
Gros hangsúlyozza, hogy az ilyen típusú gondolkodás nem csupán a politikai diskurzusban, hanem a mindennapi életben is megvalósulhat. Felhívja a figyelmet arra, hogy az önálló gondolkodás és a bátorság elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csupán passzívan szemléljük a világ eseményeit, hanem aktívan részt vegyünk a társadalmi változásokban. A könyv tehát nemcsak filozófiai értekezés, hanem gyakorlati útmutató is a személyes önállóság megtalálásához. Ez napjaink elnyomó, a gyűlölködést gerjesztő és megosztó politikájában különösen elengedhetetlen.
Frédéric Gros, a könyv szerzője, 1965-ben született a francia Saint-Cyr-l'École városában, Versailles szomszédságában. Filozófiai tanulmányait a Párizsi Egyetemen végezte, ahol mára már professzorként is tanít. Korábbi munkái, mint A gyaloglás filozófiája, világszerte elismertek, és a filozófusok mellett a széles közönséget is megnyerték. Gros írásai a legtöbbször az emberi létt és a környezet viszonyát, valamint a társadalmi elköteleződést vizsgálják, mindig egyedi és elgondolkodtató nézőpontból. Az Engedetlenség című kötetében a passzivitás és a lázadás határvonalait húzza meg, ismételten rávilágítva arra, hogy a személyes döntéseink hatáskörét sosem szabad alábecsülni.
Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.
Megjegyzés küldése