Könyvajánló - Paula Hawkins: Kéksötét
"Amikor egy világhírű képzőművész egyik alkotásáról kiderül, hogy emberi csontot is tartalmaz, három ember élete végzetesen összefonódik a titkok és hazugságok hálójában."
Paula Hawkins számos rajongót gyűjtött az évek során érzelmekre játszó, lassan csordogáló, lélektani thrillereivel. Ezúttal kapunk egy kissé melankólikus krimi-thrillert, melyben egy skót szigetre, Erisbe kalauzol el minket, melynek különlegessége, hogy a dagály érkezésével a kis sziget minden áldott nap tizenkét órára elszakad a szárazföldről és csak magára számíthat...
A szerző bevezeti az olvasót egy zord vidékre, ahol az árapálynak köszönhetően az elszigeteltség mindennapos. Érezhető is a regényen az emiatt állandóan fennálló feszültség. El sem tudom képzelni, hogy milyen lehet egy olyan helyen élni, ahol napi 12 órára csapdába esel. A szerző egy rakás bonyolult, sértült karaktert vonultat fel, akiket sokszor elég nehéz hova tenni.
Egykor a sziget egy híres művész otthona volt, aki számos titkot hagyott hátra. Egykor lenyűgöző tehetséges művész volt Vanessa, aki nemcsak alkotásait hagyta hátra, hanem egy rejtélyt, mely csaló férje különös eltűnése. Vanessa küzdött a rákkal, de a végső csata elvesztése után művei egy alapítványra szállnak, házát pedig az idős, magányos Grace örökli, aki halála napjáig vigyázott Vanessára.
Sorban érkeznek az érdekes szereplők és a gyanús helyzetek. Már az is mindenki számára különös, hogy épp a Fairburn Alapítvány örökli a műtárgyakat, aminek a tulajdonosa az a Douglas, aki egykor szeretője volt Vanessának, később pedig az ellensége.
Douglas sztorija nem ér szép véget, amikor egy gyanús vadászbaleset (vagy nem?) során életét veszíti. Sorban megismerjük a családot és bizarr kis dolgaikat, de akkor lesz még érdekesebb a sztori, amikor az alapítvány kurátora emberi csontot talál Vanessa egyik művében. De vajon kié lehetett? Talán az eltűnt férjéé, aki sosem került elő?
A kurátor, Becker ekkor megy el Grace-hez, hogy megpróbálja összerakni a kirakós darabkáit, és az még rémálmában sem sejtette senki, hogy ez egy lavinát indít el és tragikus titkok sora kerül napvilágra, melyek sorsokat dönthetnek el, életeket tehetnek tönkre.
Grace és Becker diszfunkcionális kapcsolata, fura barátsága érdekes színt adott a regénynek. A végére pedig a szerző váratlant húzott, ami tökéletes zárása ennek a baljós sztorinak. A helyszín zord, sötét, ijesztő, kissé klausztrofób, közben pedig ott vannak a bizarr szereplők, és azt kell mondjam, hogy a karakterek egyike sem az a fajta, akit megkedveltem volna.
A regény teljes hosszán valami nyugtalanító érzés van az emberben. A nyomasztó környezet, az önző, magányos karakterek, sötét titkok, megszállottság, gyűlölet, árulás. Van itt minden, ami pár órára képes lebilincselni az olvasót.
A kötet mélyebb kérdéseket is felvet az elfeledett titkokról és a közösség hatásáról egyéni életünkre. Paula Hawkins mesterien szövi össze a feszültséget és a karakterek pszichológiai mélységét, miközben jól irányítja a cselekményt, a végére pedig kapunk egy megdöbbentő fordulatot. Összességében ez egy jó kis több szálon futó, feszültséggel teli csavaros sztori. A szerző rajongóinak kötelező olvasmány.
Köszönjük a lehetőséget a Magnólia Kiadónak!
Szeretnél többet tudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál kedvezménnyel be is szerezheted!
Érdekelnek a könyvújdonságok?
Kövess bennünket Facebookon!
Megjegyzés küldése