Kultúrpara

2025. április 7., hétfő

Wadköpingi történetek - Markurellék

 Könyvajánló - Hjalmar Bergman: Markurellék

1913. ​június 6-a emlékezetes napként került be Wadköping város krónikáiba: ezen a napon érettségizett le Markurell úr rajongásig imádott fia, Johan. Azonban míg a jóképű Johan nagy népszerűségnek örvend a városlakók körében, addig ez apjáról már korántsem elmondható. A Markurell család botrányai és kétes ügyletei miatt eleve minden gyanú hajlamos a Pléhkas zöldvendéglő kocsmárosára vetülni. Markurell úr legnagyobb hibája azonban egyértelműen az, hogy túl nagy ambícióval bír, amire semmi elfogadható indoka sincs, és ami végzetesnek bizonyul a békés, megfontolt, ájtatos Wadköpingben.

A mindössze egyetlen nyári nap eseményeit felelevenítő regény a szerzőtől megszokott fanyar humorral, egyben megrendítő drámaisággal mesél az emberi jellemről, a szülői szeretet mibenlétéről, valamint arról, hogy mi történik akkor, ha valaki nem csupán meghallja, de meg is érti mások mondandóját.

Hjalmar Bergman tabudöntögető főművét jelen kötetben a Markurell úr halála című novella követi és egészíti ki.



Hjalmar Bergman Markurellék című regénye egy különös és emlékezetes történetet mesél el, amely a svéd kisvárosi élet rejtelmeit tükrözi. A mű középpontjában a Markurell család áll, és az őket körülvevő társadalmi dinamika, amely tele van intrikákkal, álságossággal, de humorral is. A regény főszereplője, Johan, Markurell úr fia, akinek érettségi napja egy új korszak kezdetét jelenti. Miközben a Johan iránti szeretet erős, a fiút mindenki kedveli, addig apja, Markurell úr nimbusza már árnyékot vet a fiatal életére, hiszen gyanús ügyletei és botrányai miatt a helyiek bizalmatlanok vele szemben.

A történet eseményei egyetlen nyári napra sűrítve bontakoznak ki, ahol a napi rutin adja meg a keretet, az emberi jellemek összetettsége pedig a bonyodalmat. Bergman a fanyar humor mellett a drámai elemeket is mesterien egyesíti, dicstelen és boldogtalan sorsokról, valamint a szülői szeretet mélységeiről mesél. Az ábrázolt szituációk révén felmerül a kérdés: mit jelent valóban megérteni mások érzéseit és vágyait, és hogyan tükröződik ez vissza a családi kapcsolatokban.

A regény nem csupán a Markurell család története, hanem egyfajta társadalomkritika is, amely bepillantást nyújt a kisvárosi élet velejáróiba. Az emberek közt létrejövő feszültségek, a pletykák és előítéletek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szereplők hogyan formálják saját sorsukat. Bergman ügyesen játszik az észrevétlen kontrasztokkal, például a fiú és apja kapcsolatával, ahol a fiatal fiú álmokkal telve és kilátásokkal teli, míg az apja a múlt terheivel küzd.

A Markurellék szerkezete izgalmas, hiszen az egyes karakterek síkjai folyamatosan keresztezik egymást, befolyásolva egymás életét és döntéseit. Bergman stílusa olyan közvetlen és világos, hogy a több szálon futó cselekmény ellenére az olvasó könnyen követheti a történéseket. Az író remekül érzékelteti a feszültséget, amely a családi és társadalmi kötelékekben rejlik, megmutatva, hogyan válnak a cselekedetek következményei valósággá.


Bergman másik fontos műve, a Markurell úr halála című novella szervesen kapcsolódik a regényhez, és mélyebb rétegeket ad a Markurell család történetéhez. A novella bővíti a regény világát, egy újabb nézőpontot adva, amely lehetővé teszi, hogy az olvasó a város és a család életének egy másik aspektusát is megismerje.



A szerző élete és munkássága szoros összefonódik e művek világával. Hjalmar Bergman (1883–1931) svéd regény- és színműíró – akit a skandináv regény egyik megújítójaként tartanak számon – művészete félúton helyezkedik el a realizmus és a modernista irodalom között. A szülővárosa, Örebro alapján megmintázott képzeletbeli kisvárossal, Wadköpinggel saját írói univerzumot teremtett, ahol a szereplők szabadon járkálnak a történetek között. A regény- és színműíráson kívül a film világába is belekóstolt, még Hollywoodba is kiutazott, de nem találta meg a számításait. Egyre inkább eluralkodó depressziója, alkoholizmussal és a narkotikumok iránti szenvedélyével súlyosbítva, önpusztító életmódba sodorta, míg végül egy berlini szállodai szobában valószínűleg önkezével vetett véget az életének.

Köszönöm a lehetőséget az Ampersand Kiadónak! A regény a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.



2025. április 6., vasárnap

Rokonság

Könyvajánló - Octavia E. Butler: Rokonság

"1976-ban Dana arról álmodik, hogy író lesz.
1815-ben viszont rabszolgaként bánnak vele."

1_32.jpeg

Octavia E. Butler Rokonság című regénye a sci-fi és a történelmi fikció határait feszíti. A kötet 1979-ben íródott, de mondanivalója a mai napig aktuális, semmit nem veszített értékéből és a mai napig sci-fi irodalom fontos, mondhatni kikerülhetetlen alakja.

A történet középpontjában Dana Franklin áll, egy afrikai-amerikai nő, aki a 20. században él Los Angelesben. Az élete sínen van. A huszas évei derekén jár, beköltözött álmai otthonában csodás férjével. Majd élete radikálisan megváltozik, amikor egy folyó partján találja magát egy fuldokló srác mellett. Miután ez többször megismétlődik, már egyértelmű, hogy valami furcsa oknál fogva Dana képes időutazni.

1976-ból visszakerül az 1800-as évekbe, a rabszolgatartó Maryland államba, ahol aztán apránként kiderül, hogy felmenőivel találkozik. Dana érzi a rabszolgaság valóságát, mindennapjaiban szembesül a félelemmel és a szenvedéssel, amit azok az emberek élnek át, akikkel találkozik. Az időutazásai során felfedezi, hogy elődjének, Rufus Weylinnek szerepe van a jövője alakulásában és ő felelős az általa ismert jelenért. Rufus nemcsak egy rabszolgatartó, hanem egy nagyon összetett karakter is, aki Dana életét és döntéseit is befolyásolja. Bár arról még mindig fogalmuk sincs, hogy miként képes Dana minden alkalommal felbukkanni, amikor Rufus bajban van.

A regény középpontjában álló téma a hatalom, az identitás és a rabszolgaság öröksége. Dana élete és Rufus kapcsolata rávilágít arra, hogy a múlt bonyolult és fájdalmas, hiszen a rabszolgaság nemcsak a fizikai, hanem a lelki kötelékeket is megteremti. A múlt és a jelen összefonódása arra ösztönzi Danát, hogy megkérdőjelezze saját identitását és azt, hogyan kapcsolódik múltja a jelenéhez.

Butler regénye erőteljesen reflektál a rassz, a női szerepek és a történelmi trauma kérdéseire, bemutatva, hogy a múlt hatással van a jelenre. Dana küzdelme nemcsak saját megmaradásáért folytatott harc, hanem a történelem fájdalmának feldolgozása is. Ettől függetlenül senki ne várjon egy filozófikus művet! Ez egy izgalmas, fordulatos regény, amely pörgős mivolta mellett képes elgondolkodtatni és bemutatni a rabszolgaság szörnyű valóságát.

octaviaebutler_rokonsag_300.jpgKöszönöm a lehetőséget az Agave Könyveknek!

Kedvezményes áron megrendelhetitek a borítóképre kattintva!

Kövess minket Facebookon!

Xenogenezis-trilógia: egy letehetetlen, izgalmas, elgondolkodtató sci-fi

Az irányító

A ​Harag Istene

2025. április 5., szombat

Akiktől más lett a világ - 2

Csiffáry Gabriella Budai-díjas könyve, az Akiktől más lett a világ 2, magyar találmányok, felfedezések és újítások nyomában járt, főképpen a a XIX-XX. századi magyarok vonatkozásában. 


KÖNYVAJÁNLÓ
AKIKTŐL MÁS LETT A VILÁG 2
Magyar találmányok, felfedezések és újítások

Szerző: Csiffáry Gabriella
Kiadó: Corvina Kiadó

Szentgyörgyi Albert szerint "a szellem világában nincsenek nagy országok és kis országok", nincsenek országhatárok, minden ország annyi jelentőséggel bír, amennyivel "hozzájárul az emberi fejlődéshez és haladáshoz". Igaza van? Igaza van. Az országunk amúgy is elhíresült a lakosság számához viszonyított tudományos fők számának mértékéről. Csiffáry Gabriella már írt egy könyvet ezekről az emberekről, nem csoda, hogy nem fért bele minden jelentősebb ember, akik találmányaikkal öregbítették hírünket a nagyvilágban. Ez a mű annak a munkának a második része.

A forradalmian új felfedezések gyakran rögös utat járnak be, mire elfogadja az ország tudományos gréniuma, hiszen legtöbbször szembe mennek a mainstreammel. Így járt például Irinyi János zajtalan gyufája is. Létre tudta hozni ugyan az Első Pesti Gyújtófák Gyárát (1840) és olyan gyufákat gyártott és árult, amelyek "fellobbanásukkor nem zajonganak és kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot nem csinálnak", de vállalkozása részben rosszindulatú intrikák, részben pedig különböző hatósági gáncsoskodások miatt tönkrement. Ő csak egy azok sorában, akik pénzhiány, rosszindulat, politikai megfontolások vagy lényegében ötletlopások miatt nem kaphatták meg megérdemelt elismerésüket.

A kötet mind a kutatók, mind a művelődéstörténet iránt érdeklődők számára sok új és értékes információt tartalmaz. A mai élethez elképzelhetetlenül fontos felfedezés, a villamos energiához fűződő találmányok alkotják a könyv egyik részét, amellyel megkönnyítették az emberek életét, a fény, a világítás, a távközlés, a számítástechnika és a mikrotechnika úttörőit mutatja be. A műszaki találmányokon túl értekezik az egykor világhírű magyar textilipar termékeiről, a pécsi Zsolnay gyár eozinmázas kerámiáiról, Mechwart András továbbfejlesztett hengerszékéről, a gyufáról, a kriptonégőről, a tükörreflexes fényképezőgépről, öntöltő pisztolyokról, légzőkészülékről, színes televízióról (1940-ben!) és még nagyon sok minden másról is említés esik.

A leírások a történelmi forrásközlés szabályai szerint történnek meg a műben, egyfajta forrásgyűjtemény. amely komoly segédanyagként is felhasználható. A benne szereplő feltalálók, tudósok hiteles formában kerülnek bemutatásra, a kötet komolyságát egy-egy anekdota vagy a tárgyalt személy által írt levél, naplóbejegyzés, valamint számtalan korabeli kép lazítja. 

Szerintem olvassátok! 

Fülszöveg

Gyűjteményes kötetünk második része 52 zseniális találmányt mutat be. Az egész világon ismerik Kempelen Farkas, Puskás Tivadar, Gábor Dénes, Neumann János vagy Rubik Ernő nevét. De tudja-e az olvasó, hogy ki volt és mivel gazdagított bennünket Korda Dezső, Nemes Tihamér, Kozma László vagy Kliegl József? Pedig nélkülük, a világvevő rádió, a televízió, a digitális számítógép és a nyomdagép feltalálói nélkül jelenünk egészen másképp alakult volna.



Csiffáry Gabriella

Budapesten születtem 1958. augusztus 30-án. 1979-ben felvételit nyertem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom - történelem szakára. 1984-ben szereztem bölcsészdiplomát (Master of Art). Még ugyanebben az évben a Magyar Országos Levéltár Polgári-kori Osztályára kerültem. Jelenlegi munkahelyemen, a Budapest Főváros Levéltárában 1985-től dolgozom, mint főlevéltáros. 

Köszönöm a lehetőséget a Corvina Könyvkiadónak!
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva.

Kövess minket Facebookon is!
A képek a kiadó oldalairól származnak.
Termékadatok
Cím: Akiktől más lett a világ 2. - Magyar találmányok, felfedezések és újítások
Szerző: Csiffáry Gabriella
Kiadó: Corvina Kiadó
Oldalak száma: 320
Megjelenés: 2024. szeptember 20.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789631370461
Méret: 238 mm x 165 mm

2025. április 4., péntek

A rejtély kulcsa

 Könyvajánló - Alex Ahndoril: A rejtély kulcsa

Julia ​Stark magánnyomozó stockholmi irodájába váratlan látogató érkezik. A sápadt, feldúlt úriember egy sikeres családi vállalkozás egyik tulajdonosa, amelynek éves luxusvacsoráját előző este tartották a férfi vidéki birtokán. Sajnos az elfogyasztott alkoholmennyiség hatására semmit nem tud felidézni az eseményekből, pedig nagy szükség lenne rá. Reggelre kelve ugyanis szörnyű fénykép várta a telefonján: egy megkötözött ember zsákkal a fején, aki a vér mennyiségéből ítélve már biztosan nem élt. Az üzletembernek fogalma sincs róla, hogyan kerülhetett hozzá a fotó, és attól retteg, hogy tudtán kívül ő maga követett el valami szörnyűséget.

Julia megkéri volt férjét, a rendőrségnél dolgozó Sidney-t, hogy legyen segítségére a vidéki küldetésen, főképpen azért, mert még mindig arról ábrándozik, hátha sikerül valahogyan visszaszereznie a férfit.

A két nyomozó elutazik a pompás kastélyba, ahol eltöltenek néhány napot a végzetes este résztvevőivel. Ám ahhoz, hogy rájöjjenek, kinél lapul a rejtély kulcsa, minden emberismeretüket, logikájukat és megfigyelőképességüket be kell vetniük. Mert valakinek tudnia kell, hogy mi történt. Valakinek, aki esetleg gyilkolni is képes.

A rejtély kulcsa a világsikerű Joona Linna-sorozatot jegyző, Lars Kepler álnéven alkotó szerzőpáros új, klasszikus detektívregény-sorozatának első kötete.



A rejtély kulcsa Alexandra és Alexander Ahndoril legújabb regénye, amely egy izgalmas és feszültséggel teli történetet mesél el egy magánnyomozó, Julia Stark életéből. A történet ott kezdődik, hogy egy rejtélyes látogató, egy feldúlt üzletember felkeresi Julia irodáját Stockholmban. A férfi, aki egy sikeres családi vállalkozás egyik tulajdonosa, a luxusvacsora utáni reggel egy megrázó felfedezést tesz: telefonján egy szörnyű fénykép vár rá, amelyen egy megkötözött ember zsákkal a fején szerepel. Fogalma sincs, mi történt.

A férfi kétségbeesett helyzetéban Julia segítségét kéri, és mivel az ügy túl komoly a saját tapasztalataihoz mérten, a feldolgozásához szüksége van volt férjére, Sidneyre, aki a rendőrségnél dolgozik. Julia reméli, hogy ez az együttműködés nemcsak az ügy megoldásához segít hozzá, hanem talán újra közelebb kerülhet a férfihoz is. Ám a vidéki kastélyba vezető úton a nyomozók váratlan, bonyolult helyzetekkel és rejtélyes emberekkel találkoznak, akik mindannyian tudnak valamit az este eseményeiről, és a titkaiknak súlyos következményei lehetnek.

A regény különleges atmoszférája és feszültsége folyamatosan fenntartja az olvasók érdeklődését. Van egy letisztult és sodró narratíva, amely végigkísér a szálak bonyolult összefonódásán. Az írók alapos munkát végeztek a karakterek kidolgozásában is; Julia és Sidney remekül kiegészítik egymást, és a dinamika a két nyomozó között hiteles és szórakoztató konflikusokat teremt. A történet során kiderül, hogy a bűnügy mögött sokkal mélyebb titkok húzódnak meg, mint azt elsőre gondolnánk.

A A rejtély kulcsa nem csupán a krimi kedvelői számára vonzó, hanem azok számára is, akik értékelik a jól megírt detektívregényeket. A Lars Kepler néven is alkotó szerzőpáros ezen regénye a klasszikus detektívregények ismerős, mégis üde és friss hangzását hozza vissza. Ez a könyv pontosan azt adja, amit az olvasók egy jó krimitől várnak: izgalmat, fordulatokat és egy olyan rejtélyt, amely a végső kép kirakásáig fenntartja az érdeklődést. Külön kiemelendőek a jól megírt dialógusok, a pörgő események sodra, és a logikus felépítés, ezek már nagy erényei voltak Lars Kepler Joona Linna főszereplésével készült regényeinek.

A regény nemcsak a klasszikus bűnügyi izgalmakat, hanem a emberi határait is feszegeti. A szereplők mindegyike frusztrációkkal és félelmekkel küzd, a múlt árnyai pedig folyamatosan ott lebegnek felettük. A krimi nemcsak a bűnügy megoldásáról szól, hanem arról is, hogy mi történik, amikor az emberi kapcsolatok és a bizalom megszakadnak. Ahogy az olvasó egyre mélyebbre hatol a történetben, úgy válik egyre világosabbá, mennyire összetett korban élünk.



Lars Kepler, azaz Alexandra és Alexander Ahndoril kettőse a kortárs skandináv krimi egyik fontos alakjává nőtte ki magát. Pályafutásuk során nemcsak a Joona Linna sorozatot, hanem most már új, klasszikus detektívtörténeteket is elénk tárnak. Életük a közös írás köré épül, és e kreatív párbeszéd eredményei elősegítik a feszültséggel teli alakításokat és bonyolult történetek kialakítását, amelyek nemcsak szórakoztatnak, hanem mélyebb emberi tapasztalatokat is közvetítenek az olvasók felé. A rejtély kulcsa tehát egy olyan mű, amely méltán lép be a modern krimi világába, és megdobogtatja az olvasók szívét. Nagy kedvencem volt Joona Linna is, nagy érdeklődéssel várom Julia Stark további ügyeit is!

Köszönöm a lehetőséget az Animus Kiadónak! A borítóra katitntva a regény elérhető kedvezményes áron. 



2025. április 3., csütörtök

A lengyel

Könyvajánló - J. M. Coetzee: A lengyel

"A haja már fehér, de a szelleme élénk, vibráló: Witold Walczykiewicz zongoraművész. Halálosan beleszeret Beatrizbe, ebbe a vonzó, művészetkedvelő asszonyba..."

J. M. Coetzee irodalmi Nobel-díjas szerző, így nem is volt kérdés, hogy ez a könyve is kiváló írás lesz. Minden munkája kicsit elvont, eltér a megszokottól és pont emiatt a különcsége miatt olyan megosztó a szerző. Főleg, hogy ezúttal

A lengyel alapsztorija nem túl bonyolult: adott egy már sokat megélt, öregúr, Witold, aki híres lengyel zongoraművész. Egy koncertje során találkozik a negyvenes éveiben járó Beatrizt. Beatriz egy spanyol bankár felesége, aki rajong a zenéért és úgy általában is a műveszetekért. A nő felébreszt valamit Witoldban, aki menthetetlenül beleszeret. A nő hidegen reagál, de egy művészt semmi nem zökkentheti ki, ha szenvedélye felébred valami, esetünkben valaki iránt.

Levelekkel bombázza, randevúkra, utazásokra invitálja a nőt. Beatriz eleinte távolságtartó, rideg, nem is érdekli a pasas, de aztán mintha a férfi illúziója a kapcsolatuk természetéről átragadna rá is és elkezdi érdekelni Witold. Még egy mallorcai kiruccanás is belefér végül.

Ez nem egy tipikus szerelmi történet. Látjuk egy öregember szenvedélyét, hogy milyen kortalan is tud lenni a szerelem. Közben pedig azt is, ha eleinte furcsának is találunk valakit, ha kinyitjuk azokat a bizonyos ajtókat, akkor akár még közel is kerülhet hozzánk az, akiről nem is gondolnánk, hogy érdekes lehet a számunkra.

Érdekessé tette a sztorit, hogy két ennyire különböző embert sodort egymás mellé a szerző. A hatalmas fizikai távolság, a három évtizedes korkülönbség, a kulturális különbség, a gondolkodásbeli ellentétek, egy megszállottságba hajló vágy. És ez valahogy mégis tudott úgy alakulni, hogy nyoma maradt a világban, pedig még csak igazi kapcsolat sem született belőle.

Kényelmesen elolvasható egy-másfél óra alatt, mégsem lehet elmenni mellette, annyi mondanivalót sikerült Coetzee-nek belezsúfolnia ebbe a rövid kis szerelmi történetbe. Kicsit különc, kicsit egyedi és pont ettől lesz szerethető, szórakoztató és emlékezetes.

3768317.jpgKöszönöm a lehetőséget a 21. Század Kiadónak!

Kedvezményes áron megrendelhetitek a borítóképre kattintva!

Kövess minket Facebookon!

A csendgyár

A Kolostor

Ha rossz ajtón kopogtatsz

2025. április 2., szerda

Sajtból van a hold

Csak képzeld el, a Hold sajttá változik. Következmények: mind meghalunk. Miközben őrült vigyorral szorongunk a világvégén, egyesek csilliárdokat is hajlandók kifizetni egy kis holdsajt megkóstolásáért. Nos, itt most vagy mindenki hülye, vagy... Vagy?! 


KÖNYVAJÁNLÓ
CSAK A HOLD AZ ÉGEN

Szerző: John Scalzi
Fordítók: Farkas István, Pék Zoltán, Sárpátki Ádám, Tót Barbara
Kiadó: Agave Könyvek

Az Ohio állambeli Wapakonetában, az Amstrong Repülési és Űrhajózási Múzeumban Virgil Augustine főigazgató éppen a kabátjáért nyúl, hogy romantikázni induljon házastársával, amikor beosztottja telefonon utoléri, hogy azonnal (A-ZON-NAL) jöjjön a kis kiállítóterembe. A múzeum kurátora és kommunikációs igazgatója egy lezárt tárló előtt lecövekelve mered egy holdkőzetre, ami eddig szürke és betonszerű képződményre hasonlított, de most... hát... sajtra. SAJTRA. Sárga és zsíros kinézetű. Megfutják a köröket, hogy ki szórakozik velük, de végül meg kell, hogy állapítsák, nem tévednek, ez bizony sajt, és elvileg senki sem cserélte ki. Az összes tárló holdkőzetével ez a helyzet - sőőőőt, maga a HOLD is sajttá változott. Kabaré az egész, nem? Persze, ennyivel nem lehet elintézni a dolgot, mert az okok és következményeik messzire mutathatnak, mint ahogy messze is mutatnak.

Megindul a közösségi média, a televízióadók találgatása, tudományos és nemzetbiztonságban, politikában jártas emberek dugják össze a fejüket, miközben Scalzi tobzódik az életszagú karakterekben és történésekben, eszelős, agyament ötletekben. Megnöveli a hold átmérőjét, állagát, és amikor a Fehér Ház kabinetfőnöke röhögőgörcsöt kap arra a kijelentésre, hogy a Hold sajttá változott, rövid időn belül kénytelen arra rádöbbenni, hogy a tájékoztatására összegyűlt, hatalmi és / vagy tudományos pozícióban lévő emberek mindegyike komoly, sőt, komor tekintettel mered rá. A hír tehát igaz, dönti el a szakember, neki bizony azzal a hírrel kell az Egyesült Államok elnöke elé állni, hogy SAJTBÓL VAN A HOLD.

(És közben a magyarok jórésze dúdolja magában Demjén Ferenc slágerét, hogy "sajtból van a hoold, sajtból van a hoold". Itt mászkál a fülemben, mint ahogy Cipő előadásában az is, hogy "csak a hold az égen, csak a nap ragyogjooon". Ja, nem vagyok normális.)

Ez egy őrült regény! De komolyan. A sajttá változott Hold felborítja az életet a Földön, és az embereknek meg kell birkózniuk a dologgal. Hogyan? Mi történt a Holddal? Miért lett sajt a kőzeteiből? És hogyan tovább? Ez az őrült (igen, tudom, ismétlem magam) és bizarr ötlet is csak Scalzinak juthatott eszébe - mert lehet ennél képtelenebb vezérszál, mint a Csak a Hold az égenben szerepel, miszerint, tadamm! - sajttá változik a Hold. Mit szól ehhez a Föld népe? A társadalom különböző rétegei más és más reakciókat adnak a fenti tényre. Itt már csak röhögni lehet, ami érdekében a szerző el is követ mindent, hogy csipetnyi - nem, nem csipetnyi, hanem óriási adag -, helyenként fanyar humorral ábrázolja a helyzet képtelenségét. (Például mozgalom indul, ami arra a kérdésre keresi a választ: hogy ehetnék holdsajtot? Vannak emberek, akik minden pénzt megadnának egy falat élvezetéért. Íme, máris megindul a holdsajt fekete piaca.)

És hogy miért ennyi fordító foglalkozott a magyarítással? A kötet egy novellafüzér, melyek egy koncepcióra épülnek, ugyanabban a helyzetben játszódnak, de lényegében különálló történetek. Ez így fix-up regénynek felel meg, de miután mégiscsak novellákról van szó, ezért a kiadóban úgy döntöttek - hogy ahogy minden novelláskötetüket -, ezt is többfelé dobják szét. (A négy fordítóból három amúgy is fordított már korábban Scalzit.)

Ahogy a The Guardian írja róla, "Scalzi a modern sci-fi mestere, aki lenyűgöző világokat és karaktereket teremt." – az itt is jellemző a szerző alkotására. A vége meg... na, nem azért mondom, kissé mellbe vágott, de nagyon is megértettem az ottani reakciót. Aztán pedig elindult a bagatellizálás meg az összeesküvésektől hemzsegő cunami, ahogy mindig is szokott az ilyen események közben - után. Szóval minden rendben van, csak a szokásos, emberek. És hogy sajtból van a Hold? Ja. És?

A szerző a következő regényével visszatér a Vének háborúja-világába, melynek új kötetét ősszel a kezünkbe is vehetjük majd.

Szerintem olvassátok!

Fülszöveg

A Hold sajttá változott.
Az emberiségnek pedig ezt most fel kéne dolgoznia.

Egyeseknek ez lehetőség. Mások kénytelenek megkérdőjelezni a hitüket: Istenben, a tudományban, mindenben. Megint mások megpróbálják irányban tartani a világot az abszurditás és a kiszámíthatatlanság ellenére. És van az a sok milliárd ember, akik az égre nézve azon töprengenek, vajon hogyan történhetett valamivel, ami mindig is ott volt, valami tökéletesen lehetetlen.

Asztronauták és milliárdosok, humoristák és bankvezérek, professzorok és elnökök, serdülők és halálos betegek egy teljes holdhónap során mindannyian megkapják a saját pillanataikat a holdfényben. Hogy megrémüljenek, hogy tervezzenek, hogy imádkozzanak és csodáljanak, hogy nevessenek és gyászoljanak. Mindent ebben a kaleidoszkópszerű regényben, ami elrepít mindenhová, ahová várnánk, és sok olyan helyre, ahová nem is gondolnánk.

John Scalzi legújabb regénye vad, holdkóros álmodozás a szerzőre jellemző képtelen humorral. Repülj velünk a holdrakétán!



John Scalzi az ezredforduló után feltűnt sci-fi-írók nemzedékének termékeny és invenciózus tagja. Több stílusban és médiában kipróbálta magát, írt filmrecenziókat, ismeretterjesztő könyveket és esszéket is. Dolgozott kreatív tanácsadóként a Csillagkapu Univerzum tévésorozatban; népszerű blogja, a Whatever pedig az egyik legrégibb a maga nemében. A Vének háborúja az első műve, mára kultkönyvvé vált, az univerzuma a későbbiekben öt további kötettel bővült. A 2012-es Vörösingesek című regényéért elnyerte a Hugo-díjat, Az összeomló birodalom pedig Locus-díjat kapott 2019-ben. Scalzi szakmai elismerését jelzi, hogy 2010-ben megválasztották az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írószövetség elnökévé. Jelenleg az ohiói Bradfordban él feleségével és lányával.

Köszönöm a lehetőséget az Agave Könyveknek!
A kötetet kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó honlapjáról a lenti borítóképre kattintva, ahol beleolvasót is találhattok.

Kövess minket Facebookon is!
A képek a kiadó oldalairól származnak.
 Termékadatok
Cím: Csak a hold az égen
Szerző: John Scalzi
Fordító: Farkas István-Pék Zoltán-Sárpátki Ádám-Tót Barbara
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalak száma: 336
Megjelenés: 2025. március 24.
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789635983421
Méret: 208 mm x 147 mm x 24 mm

2025. április 1., kedd

Gyönyörűek. Elkeseredettek. Halálosak.

Könyvajánló - Gina LaManna: Szingli ​feleségek

Három feleség, egy laza borozgatós este a könyvklubban. Milyen izgalom is történhetne? Ó, súgok: egy gyilkosság...

481133991_1040777624740802_1978306798728143174_n.jpg

Gina LaManna krimije hoz jó kis ármánykodást és érdekes titkokat, na meg persze gyilkosságot. Adott három feleség, akik szeretik a szabadidejüket borozással tölteni egy jó könyv után. Ezúttal egy önsegítő könyv kerül terítékre, ám a laza borozós este kissé átalakul és a végén átmegy "a férfiakat gyűlölni kell" típusú partiba.

A partin Eliza Los Angelesben, az otthonában látja vendégül Pennyt és Annie-t, valamint feldobja az estét, hogy a szerzőt, Marguerite-ot is meghívja. Mindhárom nő más életutat járt be és máshol tart az életében. Elizának látszólag mindene megvan. Gyönyörű, gazdag és egy jóképű, sikeres férj van az oldalán. Ott van Annie, aki teljesen kimerítenek az otthoni teendői, fáradt, kimerült anyuka. És Penny, aki egy huszonéves, reménnyel teli, fiatal nő, aki még csak most érkezett az angyalok városába. A szerző, Marguerite pedig a feltörekvő író, aki bármire képes a népszerűségért, még arra is, hogy megjátssza magát a világ előtt.

A regény során ugrálunk az időben a gyilkosság estéje és a tárgyalás között. Ugyanis az este végén valaki meghal, mi pedig igyekszünk rájönni, hogy ki a gyilkos. Oka mindegyiküknek lett volna rá, kérdés, hogy ki az, akinek csak a szája nagy és ki az, aki valóban képes ölni.

"A titkok nehéz teherként nyomják hordozóik lelkét. [...] az idő múlásával, elnyomják és megfojtják őrzőiket, örök düh és hanyatlás forrásai."

A szerző mindenki fejébe beengedi az olvasókat, így szerintem még érdekesebb a sztori, hogy több nézőpontból ismerjük meg az eseményeket. Nem az a nagyon borzongós krimi, amiket úgy szeretek. Ez inkább a könnyedebb műfajt kedvelőknek ajánlott. Egy kis feszültség, egy kis ármány, egy kis bosszú és titkok. Kellemes hétvégi kikapcsolódás.

3099441.jpgKöszönöm a lehetőséget a General Press Kiadónak!

Kedvezményes áron megrendelhetitek a borítóképre kattintva!

Kövess minket Facebookon!

Élve ​vagy holtan

A szakadék

Magányos ​éjszaka